MAGAMRÓL ELŐSZŐR NYOMTATÁSBAN...


Pápán születtem, ezerkilencszázharmincban. Apám volt kovács, csomagoló munkás, könyvkötő, repülőszerelő, bányamunkás, vasbetonszerelő. Aztán nyugdíjba ment. Aztán meghalt. Anyám a pápai Perutz féle szövőgyárban mosónő volt. Hat gyermeket szült. Engem legelőször. Egy közülünk meghalt még csecsemokorában. Ez lány volt. Aztán egy fiú következett, aztán megint egy lány, megint egy fiú és megint egy lány.

Más beosztásunk nem volt. Apám mértéktelenül ivott, anyám mértéktelenül sokat dolgozott, és valamiből erőt merítsen, sokat imádkozott.

Gyermekkorom meglehetősen szokványos gyermekkor volt. Többek között abban is, hogy az elemi iskola elvégzése után tanulni szerettem volna, de még inas sem lehettem, mert szüksége volt a családnak keresetemre. Napszámos voltam abban a szövőgyárban, ahol már anyai nagyanyám a legelső szövőnők között dolgozott, és dolgoztak, kisebbik húgom kivételével, testvéreim is.

A háború utolsó évében, mint levente bejártam Németországot. Ezerkilencszáznegyvenhat májusában kerültem haza. Visszamentem a gyárba segédmunkásnak. Közben a dolgozók iskolájában elvégeztem a négy polgárit, a gimnáziumot, és jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára, hogy - költő legyek.

A magyar tanári diplomát ezerkilencszázötvenötben kaptam meg. Még az egyetemi évek alatt megnősültem. Most három gyermekem van. A Csillag nevű irodalmi folyóirat mutatott be először, mint fiatal költőt. Azóta ezt különböző irodalmi folyóiratok öt-hat évenként megismételték.